2016. már 07.

A Bükki gejzírek nyomában

írta: Sz. Zsolt
A Bükki gejzírek nyomában


Az idei év tavaszán kicsit talán több eső esett mint általában, de lényegében nem volt semmi rendkívüli. Tavaszi szél vizet áraszt, áradnak hát a folyók és patakok, így volt ez máskor is, más években is. De érdekes módon a különböző médiák éppen most, 2016 tavaszán nagyon felkapták a "Bükki gejzírek"-ként is emlegetett időszakos forrásokat. Megpróbálom hát megmutatni, hogy miben is rejlik ezeknek a vizeknek a rendkívülisége!

Érdekes, mert amikor tényleg igazán nagy vizek voltak, nem parádéztak ennyire körülötte a kirándulók és a fotósok sem. Persze ez csak az én szubjektív meglátásom. Viszont ezt a gondolatot továbbfűzve elhatároztam -mivel birtokában vagyok a megfelelő anyagoknak- készítek egy részletes összeállítást ezekről a kétségtelenül érdekes, hazánkban egyedülálló látványt és élményt nyújtó forrásokról. Viszont nem a mostani állapotot fogom megmutatni - jó, lesz majd az is....- hanem inkább kicsit visszamegyek az időben. 2010, 2013, mert akkor nagyobb vízhozammal működtek ezek a források, mint most. 
A fotókról. 2010-ben nem fényképezőgéppel fotóztunk a forrásoknál, hanem csak egy mobiltelefonnal, ezért a képek minőségénél ezt kérem figyelembe venni! 2013-ból pedig inkább videókat mutatok... És nem csak a vizekről, mert a végén fogunk egy kicsit vonatozni is ám!     

A Bükk mészkőfennsíkjának déli pereme alatt, 450-500 méteres tengerszint feletti magasságban négy időszakos karsztforrás is ered (az Imó-kői, Fekete-leni, Vöröskői-alsó és felső forrás), melyek a Bükki Nemzeti Park területének legérdekesebb jelenségei közé tartoznak, és mint ilyenek, kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi értékek is, ezek talán legismertebb tagja a Vöröskői-alsó- forrás.
Vöröskő-alsó-forrás, 2016 február vége.... Nagy a nyomás, a terhelés a természeten, hiszen tömegek érkeztek a forráshoz. Fotó: Nagy Zoltán - TúráZoo
Ezek a források az agyagpalába zárt, viszonylag kis felszíni kőkibúvású mészkőrögök déli peremén, a mészkő és a vízzáró agyagpala határán találhatók. A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40%-a szivárog be a mészkő résrendszerébe és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A beszivárgó víz rövidebb-hosszabb felszín alatti tartózkodás után különféle karsztforrásokban lép ismét felszínre, melyek zöme a hegységperemen található. Közülük különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. A források aktivitásának a száma és időtartama tehát a fennsíki vízgyűjtőterületen beszivárgó csapadékmennyiségtől függ, a rövid idő alatt beszivárgó jelentősebb vízmennyiség hatására aktiválódnak. A Vöröskői-alsó-forrás látványos vízsugarát annak köszönheti, hogy a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő víz környezetét az 1970-es években olyan módon építették ki, hogy a víz csak egy felfelé mutató szűk nyíláson át távozhasson, tehát az lényegében mesterségesen kialakított jelenség.

Vöröskő-alsó-forrás, amikor csend van....2016.02.27. Gutter Krisztián barátom fotója
Leggyakrabban tavasszal (március-április), majd késő ősszel (október-november) legritkább a kora nyári, nyári működés. Az Imó-kői-forrás működése a Vöröskőinél ritkábban figyelhető meg. Vize az Imó-kő alatti forrásbarlangból természetes módon, nagyobb vízhozam esetén dübörögve tör elő, miután barlangját már teljesen kitöltötte. A Vöröskői-felső-forrás csak rövid ideig (3-4 hétig) működik, míg az alsó, látványosabb forrás akár 4-6 hónapig is adhat vizet. Először az alsó forrás indul meg, ezt éri el leghamarabb az emelkedő karsztvíz. A legerősebb működés idején akár 1,5-2 méter magasra is törhet ki belőle a víz, egyedülálló látványként szolgálva az ide látogató természetjáróknak. Nagyon csapadékos években esetleg előfordul, hogy nyáron is ontják magukból a vizet, de az utóbbi évekre inkább az volt jellemző, hogy be sem indultak. 

Csak érdekességképp az időszakos karsztforrások néhány vízhozam-maximuma:
Imó-kői-forrás 1970. április 12.  13.200 l/perc
Vöröskői-alsó-forrás 1970. március 31.  9.000 l/perc
Vöröskői-felső-forrás 1970. április 12.  6.600 l/perc
Fekete-leni-forrás 1967. április 15.  2.700 l/perc
 

Megközelítésük:

A Vöröskő-forráshoz Felsőtárkány felől legkényelmesebben a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút igénybevételével juthatunk el /Közlekedik: 2016.03.12 - 2016.10.30. Szabad- és munkaszüneti napokon, 2016.06.29 - 2016.08.28. Szerdán, csütörtökön és pénteken is!/ a Stimecz ház végállomásig vonatozva, majd onnan a Vöröskő-völgyben a tanösvényt egy darabig és patakot végig követve,  gyalog közelíthető meg a forrás, így innen 2.7 km és kb. 180 m szintkülönbség a völgyben felfelé. A tanösvény amikor felkanyarodik a jobb oldali hegyre,
Facebook Tweet Pinterest Tetszik
0
Szólj hozzá
Facebook Tweet Pinterest Tetszik
0

hasznos gondolatok túra fotók Bükk hegyvidéki hírek

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://jarofold.blog.hu/api/trackback/id/tr613741354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

András Lakatos 2016.03.09. 18:52:52

Tisztelt Szatmári Zsolt Úr

Örömmel értesítem, hogy az Eger - Felsőtárkány - Miskolc útvonalon közlekedő busz menetrendje tavaly változott pozitív irányba. A jelenlegi menetrendet az írásom végén olvashatja. Berki Zoltán térképészúrral közösen meg tudtuk hosszabbítani a délutáni busz útvonalát a vasútállomásra december elején. Természetesen a reggel Egerből induló buszt is meg szerettük volna hosszabbítani... Közben a MÁV a csatlakozó vonatot idén nem naponta, hanem csak munkanapokon indítja. Ezeket a problémákat próbáljuk jelenleg is megoldani.
Segítségét a népszerűsítésben megköszönve, tisztelettel

Lakatos András

http://www.emkk.hu/images/Mrend20151213/1383.pdf

Zsolt Szatmári 2016.03.10. 11:39:25

Kedves András!
Köszönjük az információkat, természetesen közzé is tettem azonnal!! Ezek jó hírek!

András Lakatos 2016.04.07. 19:55:47

Tisztelt Szatmári Zsolt Úr

Örömmel értesítem, hogy 2016. április 4.-től létrejött az áhított kapcsolat az egri vasútállomáson:

http://www.emkk.hu/images/Mrend20151213/1383.pdf

Megjegyzem, hogy vágányzári menetrendek esetén változhat a vonat menetrendje!

Tisztelettel:

Lakatos András

Zsolt Szatmári 2016.04.08. 12:50:38

Köszönöm szépen a hasznos infókat András!

András Lakatos 2016.05.26. 21:20:48

Tisztelt Szatmári Úr

Ezúton szeretném jelezni Önnek, hogy a cikk végén lévő hivatkozás már nem él.

Tisztelettel:

Lakatos András