Persze nem adják.... Persze nem is volt az enyém.... Sőt, az igazság az, hogy elég ritkán jutok el hozzájuk. De akkor is.... van valami húzás a lelkemben.... arrafelé. Nem érzem idegennek ezt a tájat, bár már rég nem része Magyarországnak földrajzilag. Mostani gondatlan, hanyag gazdája lenézően tekint reá, mert egykoron magyar bakancsok taposták, és magyar természetjárók fedezték fel maguknak, csodálattal nézve pompázatos tájaira....hála Czárán Gyula munkásságának.

Ja, hogy miről is van szó...?

Erdélyi-Szigethegység, Bihar hegység, Padis-fennsík.

Már jó néhány éve annak, hogy hagyományt teremtve, április végén vagy május elején elindulunk krókusznéző túránkra Biharfüred környékére. Így tettünk most is. Bár viszonylag sokan járnak erre a vidékre Békés megyéből, mégis nehéz naprakész információkhoz jutni, akár az időjárásról, akár az utak állapotáról, vagy éppen a krókuszvirágzásról legyen is szó..... Hallgatnak a népek, nem közlékenyek, általában "maguknak" túráznak, fotóznak, vagy saját kis csoportjuknak. Tehát próba-szerencse, és tapasztalati alapon szoktunk nekiindulni ezeknek az utaknak. Szerencsére ez általában nekünk általában bejön. Sok virágot és egy kevés havat mindig találunk, a rossz idő pedig évről-évre messzire elkerül minket, vagy mi őt.... nem tudom....  

Tehát ha valaki még mostanában tervezi a krókuszok levadászását, nincs elkésve, van még belőlük! Az utak meglehetősen rázósak, Belényes környékén pedig félsávos útlezárások vannak, általában 5 perces várakozással.