Február vége felé elhatároztuk, hogy kihasználjuk még azt a kis időt, ami még téliesnek mondható esetleg, elmegyünk valamerre, hátha lesz még egy kis hó. És gondoltunk arra is, hogy már hátha lesz néhány korai vadvirág a réteken, dombokon. Hát nem volt... És már hó se igen, de nem baj, jó volt így is. Egyébként Visegrádon már legalább 20 éve nem szálltunk meg, úgyhogy most ez is meg lett újítva. Bár a Dunakanyarban felkeresett szállások részemről eddig csalódást okoztak kissé, mert ugyan az árak a felső határhoz közeliek, amit én még reálisnak gondolok egy szobáért, apartmanért, de a színvonaluk, a felkínált szolgáltatások minősége és mennyisége.... hát az inkább alsó középkategóriás. Most is hasonló helyen és helyzetben voltunk, bár az kétségtelen, hogy kis apartmanunk teljes magányt és nyugalmat biztosított, sem a házigazdák, sem más vendégek nem zavarhatták volna a pihenést a teljesen különálló és egyébként elég jól felszerelt kis házban.  

Első napunk délutánján kis sétát tettünk Visegrád mellett, így felkerestük pl. az Apátkúti-völgyet és az Ördögmalom-vízesést is.

Második nap elindultunk a Rám-szakadékba. Persze rendesen le volt jegesedve minden ösvény, csúszott minden.... Meggondolandó, hogy nekiinduljon-e az ember ilyenkor egy ilyen szurdoktúrának. Most még lényegesebb a normális lábbeli, mint máskor. Mert éppen vagy csúsztunk, vagy beleszakadtunk a patakba .... De azért bementünk a nagy létrákhoz, bár végig nem mentünk. Egyébként itt rekordot döntött a velünk együtt kirándulók száma, mert ezen a napon 6 túrázóval találkoztunk.... Előzőnap senkivel, és a következő napon is csak egyetlenegy emberrel. Pedig nincs rossz idő, itt vagyunk a főváros mellett, Dunakanyar, Visegrád stb. Szerintem ez kicsit gáz.... 

Annak ellenére, hogy nem mentünk végig a szakadékon, mégis jó volt látni így is a télies állapotokat. Ha lesz rá lehetőségünk még visszatérünk ide télen, s nem hagyjuk ki a szakadék végigjárását.

Harmadik napunkon Visegrádról a Mogyoróhegy felé vesszük az irányt. Nagyjából kettő kilométer után rátérünk a kék háromszög jelzésre, amely a régi kőbánya mellett vezet el. Ott van néhány érdekes dolog... 

"A terület múltjáról: Visegrádi építésztáborok

Több mint 20 évvel ezelőtt Makovecz Imre vezetésével építésztáborok nyíltak nyaranta az építészhallgatók számára a visegrádi bányaudvarban, a Mogyoró hegyen. Az építészhallgatók pályázatokkal nyertek lehetőséget, hogy megvalósítsák ezen a helyen elképzeléseiket. 1981 és 2001 között különböző épületek készültek el elsősorban fából és kőből, melyek egy részét az idő eltörölte, egy részük azonban mai is látható. A Visegrádi Táborokban több száz fiatal fordult meg az évtizedek során. Belőlük vált ki az a társaság, akik ma a magyarországi építészet erősségeit jelentik. A Mogyoró hegyen bejárható turistautakon ma is megtalálhatjuk a Színház, a Barlang, a Híd építményeket.

BARLANG
Fedett és zárható "lakóhelynek" épült. Egy korábbi négyszögletes kőépület romjaira deszkák egymásra szegezésével készült el egy álkupola, melyet kívülről földdel borítottak be. Kívülről csak egy dombot látni, néhány nyílással, mely összeköti a külvilággal a belsőt.

HÍD
A bányaudvar két tisztása közötti mélyedésben felvezető ösvény felett ível át, a tábor kapujaként is szolgálva. A Híd szerkezete fűrészelt tölgygerendákból áll, két 'A' alakú lába fölött íves járófelülettel.

SZÍNHÁZ
A természeti környezet szerencsés kihasználásával, a terep szintvonalainak kirajzolása kövekkel történt, kialakítva egy görög színházhoz hasonló formát." Forrás: GeoBagoly

És egy másik híd... Egy igazi, szakadék felett átívelő függőhíd! Hát elég ritkának mondható kis hazánkban az ehhez hasonló építmény, szerkezet, különösen az, ha csak egy szimpla turistaút felett visz át. Ezek után a Borjúfő-szikla felé vettük az irányt.

Innen visszakanyarodtunk Visegrád felé, érintve a Nagy-Villám oldalát, ahol láttuk, hogy az éttermeknél és a bobpályán bizony telt ház van....  Végül is szombat délután ez a minimum.... Ha már a "távolabbi" ösvényekre nem jönnek, legalább itt hozzanak szerencsét a kereskedőknek, ügyeskedőknek a turisták.

Összességében ismét jó kis sétákat tettünk, és láttunk azért néhány új dolgot is. Szóval jó volt. Az idő is, bár vasárnap már, hazafelé jövet elromlott, jött az eső.... de azt meghagytuk másnak.

Azért egy kis csúnyaság csak maradt a végére.... Ezektől a szemetelőktől kéne már végre megszabadulni....

Tájkép Dömösnél a hajóállomás közelébe...