Október végén sikerült néhány napra eljutni a Mátrába, ami egyrészt öröm, másrészt nem, mert nem ez volt betervezve, mondhatni ez csak egy kényszerűségből létrejött túra... mert menni muszáj....

Aztán később, már estefelé, csináltam néhány hosszúzáridős képet a Bene-pataknál. Egy tipp a fotósoknak: Ha nem rendelkezel megfelelő ND szűrővel az objektívedhez, és van rá lehetőséged, egyszerűen várd meg amíg már elkezd sötétedni, vagy menj ki kora reggel, így fényszegény körülmények között elérheted a szükséges 1-2 másodpercnél is hosszabb záridőt. Bár az arra járók furcsán néztek rám, nem értve azt, hogy ugyan miféle ökörség, hogy valaki fény nélkül fényképez..... Hát ilyen. 

Másnap terveztük az utat a Kékestetőre és egy darabig a Mátrabéc túra útvonalára. Hajnalban viszont láttam, hogy  nem igazán lesz ahhoz jó az idő, hogy a gerincről nézelődjünk, amire egyébként remek lehetőséget adna az útvonal, ezért rögtön változtattunk a terven, nem megyünk 700 méternél magasabbra aznap.... Irány Parádfürdő, az Ilona-völgy, az Ilona-völgyi vízesés. Tehát átbuszoztunk Parádfürdőre, s onnan elkezdtük utunkat a festői Ilona-völgy felé. Lényegében Markazig a zöld jelzéseken haladunk, zöld sáv és a Markazi várhoz a zöld rom jelzést követve. A túra nem megerőltető, egy 16 kilométeres erdei séta.  A Szent István forrástól az Ilona-völgy vadregényesebb arcát mutatja. A patak medrét követve szintén elérkezünk a völgy mélyén megbúvó természeti csodához, az Ilona-vízeséshez.  Az Ilona-völgyről bővebben itt: Parád

A vízeséstől kis kaptató következik a Markazi kapuig, ahol is az erdészeti és a gyalogos és a kerékpáros turistautak találkoznak. Onnan egy jól követhető ösvényen jutunk el a Markazi várhoz, amely hazánk legszebb fekvésű és legszebb kilátást nyújtó várromjainak egyike. A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolthy-ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette az 1270-80-as években. Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (XIV. század első fele), fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.

Harmadik napra maradt a "gerinctúra".... Irány fel a Kékestetőre busszal, aztán kényelmesen lefelé, na nem mindig, de többet mint fel.... Persze a hegység jellegéből adódóan akadt azért egy kis mászni való így is. A Mátrabérc Teljesítménytúrát -melynek keleti részéből kapunk most kis ízelítőt- 1987 óta szervezi a Hanák Kolos Turistaegyesület. Útvonala a Mátra fő gerincén vezet, 99%-ban erdei utakon. Kelet-nyugati irányban végighalad az egész hegységen. A hosszú távot magyarországi viszonylatban nagy szintemelkedés nehezíti. De mint ahogy már fentebb írtam is, mi ennek csak egy részletét járjuk most be, főképp a kilátások miatt, s azt is jórészt lejtmenetben, tehát senkit se rettentsen meg ez a bárkinek ajánlható 17 kilométeres út. Az őszi erdő gyönyörű színekkel örvendeztetett meg minket, jól tettük, hogy egy nappal elhalasztottuk ezt a túrát. Kékestető, Sas-kő, Disznó-kő, Markazi kapu, Hármashatár, Nagy-Szár-hegy, Cserepes-tető,  Oroszlánvár,  Domoszlói kapu,  Jagus... ezt végig a Mátrabérc és az országos kék útvonalán. És egy újdonság! Május közepétől eddig nem látott jelzésekkel találkozhatsz az Északi-középhegységben a Magyar Természetjáró Szövetség jóvoltából. A színes jelöléseket követve új tematika szerint járhatod be kedvenc helyszíneidet, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység térségét. Ennek egyikén, a "Mátra bércein" elnevezésűn járhat, aki ezt az utat választja. Az új jelzés:  
Aztán a Jagus után lefelé Kisnánára a Csurgó-kútig a kék kör forrás jelzésén, s onnan a faluig a sárga jelzésen.

Recsktől délre, mélyen a Mátrában egy 604 méter magas hegycsúcson található a vár maradványa. Az országos kéktúra is átvezet rajta. Az Aba nemzettségből származó Kompolti Kázmér építtette IV. Béla parancsára. A várat először egy 1325-ös okmányban említik. A sáncokkal körülvett vár Eger 1552-es ostroma idején pusztult el. Az Oroszlánvárról bővebben itt: Oroszlánvár

"A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát." 

Forrás és a várról bővebben itt: Kisnána

Az utolsó napra maradt a Galyatetői turistacentrum újdonsága, a Péter-hegyesén álló, felújított kilátó /Galya-kilátó/ meglátogatása. Ahonnan azért még átruccantunk Mátraszentlászlóra a Vörös-kő kilátóhoz.

Egy kis történelem:
"Galyatető első megnevezett épülete a Samassa egri bíboros érsekről elnevezett menedékház volt (1894). A nyitott épület a fáradt turistáknak pihenő és éjjeli szállást nyújtott, az évszázadok folyamán azonban a tetejét eltüzelték, köveit széthordták. Később jött egy új nemzedék, A Magyar Hegymászók Egyesülete, akik 1921-24 között a Nagy Galya ormán, az egri érsekségtől 30 évre bérelt területen terméskőből megépítették az „Egyetemiek menedékházát”. Az épület mellett tartalék famenedékház, kilátó, és 3 síugrósánc is volt. Emellett a Posta-, távbeszélő-, és távíró- ügynökség, a Meteorológiai Intézet észlelő állomása, és az Országos Mentőállomás 1. számú állomása kapott itt helyet.

A menedékházban 2 nagy étterem, klubszoba, könyvtár (!) is működött. Emellett volt gondnoki szoba, postahivatal és 6 hálóterem, 57 ággyal. Tartalék fekvőhelyből 40-et találtak itt a turisták. Izgalmas hegyvidéki élet folyt itt, a konyha folyamatosan üzemelt, síversenyeket rendeztek, a menedékház tanfolyamoknak, iskolai kirándulásoknak is helyet adott. Mindent összevetve az Egyetemiek menedékháza európai szintű, az alpesi és tátrai házakkal vetekedő épület volt. Akkoriban a Galyatető környéki útjelzéseket az MHE tagjai tartották karban, valamint tevékeny alpin szakirodalmi működést is folytattak. Körükből került ki a Turistaság és Alpinizmus szerkesztőgárdája, és a munkatársak jelentős része."  Forrás és bővebben itt: Galyatető

Az 1939-ben átadott kilátót körbevevő fák az évek múltával jelentősen túlnőttek az építmény kilátószintjén, ezért 2015-ben újabb 13 métert toldottak hozzá, s ezáltal már 30 méter magasra nőtt...

Aki teheti, így késő ősszel menjen el valamelyik hazai hegységünkbe, mert még biztosan hasonló szépségeket fog találni!!!